Csak Klasszikusan!

Sziasztok! Ezzel a cikkel/fordítással szeretnék nektek kedvet csinálni ahhoz, hogy használjátok a Classic formátumhoz is a paklikészítőt! (A pakli receptekben rövid részleteket találtok)

Még csak néhány napja, hogy megjelent a Hearthstone legújabb kiegészítője (Forged in the Barrens), mégis itt az idő, hogy egy kicsit elmerüljünk a múltban. A Classic fomátum lehetővé teszi számunkra, hogy úgy játsszunk a játékkal ahogyan régen, röviddel a 2014-es release után. Jól gondoljátok, nincs benne a flancos "created by" mechanizmus, vagy 60+ sebzést lehetővé tévő kombinációk: cserébe 3 manás a Big Game Hunter, és bizony élvezhető a dolog. Végig bogarásztam az arhívumot, és újra felfedeztem, milyen is lehetett a Hearthstone-t játszani azokban az időkben. A kutatás eredményeképpen ebbe a cikkbe gyűjtöttem a legjobb dekkeket a vanilla időszakból, amelyek garantáltan használhatóak lesznek, amikor belevetitek magatokat a klasszikus formátumba. Itt sorakoznak a legjobb klasszikusok, melyek valószínűleg a meta alapját képezik majd.

Node hogyan is működik az új formátum, és mi is ez egyáltalán?

A Classic mode egy konstruktív vonal, amivel a Blizzard a hosszú évek alatt fejlődő, átalakuló, gyűjtögetős kártyajátékának magját éleszti fel, ami egy a maitól igencsak különböző élményvilággal kecsegtet. A WoW Classic-hoz hasonlóan a HS klasszikus módja is egy teljesen elszigetelt verziója a játéknak, a 2014 júniusi patch alapján, ami majdnem megegyezik az eredetileg kiadott változattal.

A Classic mód egy kicsivel korábban érkezett, mint az éves rotáció, amivel egyébként a Core szett is bevezetésre került a Standard módba. Amikor a március végi rotáció megtörtént (és megjelent a FitB kieg), az eredeti Basic és Classic szettek (valamint az időközben HoF-ba küldött lapjaik) átkerültek a Legacy szettbe, és ezzel együtt a Wild formátumba. Mindenki azonnal hozzáférést kapott a Core szett lapjaihoz, amelyeket a hősök szintlépéseivel lehet gyűjtögetni. 10-es szintű hősökkel már az alap kártyák elérhetőek, de a rutinosabb játékosok a legtöbb lap arany változatát is automatikusan feloldják. A Klasszikus csomagok már mind a Classic, mind pedig a Legacy szett lapjait is tartalmazzák. A rework-ölt készlet lapjai kiestek a pikszisből, így ezeket nem fogjátok csomagokból megkapni, a régi HoF szett lapjaihoz hasonlóan (például Brightwing). Az így szerzett lapok átfedésben lesznek, ami azt jelenti, hogy a lap két készletben jelenik meg, adott esetben két külön változatban (például Leeroy Jenkins; Leeroy Jenkins). Ez nem jelent két lapot, tehát ha betöritek, akkor mindkettő eltűnik. Habár a cikk írásakor az ilyen lapokból a 3. példányért a játék rendre dupla dust értéket mutat a disenchant menüben, a tényleges akcióval továbbra is szimpla mennyiséget kapunk (meglehetősen félrevezető...). Cserébe ez fordítva is igaz persze, adott lapért csak egyszer kell fizetni, attól még, hogy 2-3-4 formátumban is használható (ha a Duels-t is bele szabad számolni).

Röviden a Classic csomagokat többnyire a Classic formátum miatt érdemes nyitni, a Core szettel lévő átfedése miatt pedig sok lap ingyen jár a Standard/Wild játékosoknak. (Tehát aki lemond a Vanilla élményről, annak meglehetősen sok dust üti a markát. Fontos megjegyezni, hogy már nem csorog majd a brawl-ból a klasszikus folyam, így kvázi nem lesz visszaút. A kedvenc Legacy Legendásod meg lehet, hogy jövőre nem marad a Core szettben, így talán érdemes tartogatni a lapokat, és pörgetni egy kicsit a Csodazsiványt.)

Ha nem játszottál a HS hajnalán, vagy csak kedveled a régi lapok hozta tempó orientált játék stílust, akkor a Claasic módot neked találták ki. Külön meg kell említeni, hogy lehetőségünk nyílik jobban teljesíteni a létrán, mint annó, amikor mindenki kezdő volt, és az ember úgy gondolhatta, hogy a Summoning Portal egy fenyegető kártya.

Egy kis előnyhöz juttathat az is, ha az alábbi dekkeket végigbogarásszuk, amik ebből az időszakból valóak. Mi lehet a legjobb klasszikus dekk? A legjobb része a dolognak, hogy akár teljesen új dekkek is születhetnek, hiszen ha visszaemlékeztek ebben az időszakban még nem állt rendelkezésre annyi statisztika, a deck tracker-ekkel, így önállóan kellett kitapasztalni, hogy mi éppen a meta.

Még várnunk kell arra, hogy látunk-e egyáltalán egy ilyen "unikornis" arche-típust, ami korábban nem létezett, de addig is jó kezdőpontot jelenthetnek számotokra a lenti top tier pakli receptek. Mielőtt bevágunk, külön érdemes megjegyezni, hogy a Blizzard mindenkit megdobott egy arany kártyacsomaggal a 20-as patch során (lehet, hogy ez az infó már nem aktuális, de ha esetleg nem a kedvenc kasztodból vannak a legjobb lapjaid, adj nekik egy esélyt, hátha kiderül, hogy a klasszikus éned nem is Druid, hanem Paladin)!

PRIEST

Kontroll, és még egy kis kontroll! A Priest nem volt a legerősebb a klasszikus időkben, ezt az is bizonyítja, hogy kétszer is reworkölték a Basic/Classic készletét az évek során. A Priest különc, és keverék lapjai nem tették lehetővé, hogy egy gyors, tempó-alapú stratégia születhessen, miközben az igazán hatékony asztaltörlés hiánya a lassú játék végeredményét tette bizonytalanná. Bizony oka van annak hogy miért vált mémmé a gyógyítás az ellenfél arcára, aztán emote a második körben. Amaz egyike volt azon profiknak, aki versenyképessé tudta tenni a kasztot. Ez az egyik leglassúbb pakli a formátumban, és ebből fakadóan jó esélye van más kontroll dekkek ellen, de igazán nehezen kormányozható minden más szituációban. Talán találunk rá módot, hogy ez megváltozzon, de erre kevés az esély hat és fél év távlatából.

PALADIN

Palával a mohóságot kétféleképpen lehet büntetni -a Holy Wrath+Molten Giant kombó féle mém megoldásokon kívül-, a Paladin mindkettőben megállhatja a helyét: a tempó játékban, és a végtelen túlélésben is. A kaszt rendelkezett a játék legjobb, és legrosszabb lapjaival a klasszikus készletben. A Truesilver Champion és Tirion Fordring voltak Uther nehézfegyverzete, de a curve korai szakaszán nem nagyon találni kiugró 1 és 2 manás lapokat, hacsak nem húz az ember szíve az Argent Protector-féle játékhoz. Könnyedén össze lehet vadászni egy kontroll paklira valót, ami annyira lassú, hogy méga Priest-tel is felveszi a versenyt a fatigue-ben. Ez nagyon jó felállás Control Warrior ellen, és bármi ellen, ami a lassú tempóra van kitalálva. Sajnos néha viszont még a 2 manás Equality sem lesz elég, hogy túlélje a korai játékot az agresszív dekkekkel szemben.

Azért persze létezik másik irány is, és itt van egy brutális agresszor a Shockadin pakli, ami egy sor olcsó fenyegetést tol az asztalra, és főleg az ellenfél arcát támadja. Noha nem rúg labdába tempó terén egy klasszikus Face Hunterrel szemben, mégis meglepetést okozhat, ha az ellenfél a mulligan során a kontroll felállásra számított.

WARLOCK

Két legendás arche-típust is üdvözölhetünk a kaszttól: a Zoo, és a Handlock ikonikus játékstílust teremtettek a HS hajnalán. A Warlock legnagyobb előnye a hős képességében rejlik, a laphúzás minden körülmények között a mai napig az egyik legerősebb lehetőség. A Zoolock variációban hamar megtölthetitek az asztalt olcsó lényekkel, tudva, hogy a húzás később mindig kisegít. A gyors stílusú játék lehetővé teszi, hogy kiürítsük a kezünket mielőtt egy olyan lapot használnánk, ami eldobja a többit: Soulfire, Doomguard. (Ezekben az időkben a discard mechanika még nem rendelkezett a manapság használatos esztelen laphúzás támogatással.)

Ha jobban kedvelitek az elhúzódó meccseket, akkor itt van a "magas rizikós" stílusú Handlock, amivel a hős képességet 2-3-szor használva a játék elején arra hajtunk, hogy megteljen a kezünk. Ezután jöhetnek az olcsó óriások! A Twilight Drake is ezt a célt szolgálja, csak kicsiben. Az ilyen passzív kezdés megával vonja, hogy az agresszív dekkek ellen sok sebzést szenvedünk el, ám a cél az, hogy stabilizálódni tudjunk vaskos tauntos óriások mögött. Ha az ellenfél nem képes időben befejezni a meccset, akkor Jaraxxus-sszá is válhatunk, vagy megölhetjük a Leeroy Jenkins dupla Power Overwhelming kombóval.

HUNTER

"Face vagy Sunshine" a Klasszikus formátum újfent 2-manás Starving Buzzard-októl hemzseg, ami az Unleash the Hounds-al az ellenfeleitek számára nem sok jót jelent, hiszen konzisztens húzás és charge lények kombinációjával operál a Vadász. Elkerülhetetlen, így számolni kell vele, hogy sokan fognak a régi jó Face Hunter vonalon kalandozni, legalább a havi szezonok elején. Nem olyan egyszerű egyébként, mint semhogy mindennel csak arcra kell célozni, és a végén jöhet a csirke, de ez a leírás nem áll messze a valóságól.

Alternatívaként használhatjátok Reynad Midrange Hunter változatát. Ez a típus egy kicsit lassúbb, de minden arra van kihegyezve, hogy a hatodik körre élesítsük a Savannah Highmane-t. Mindkét dekk megéri az árát, csak azt kell észben tartani, hogy Vadászként szinte minden alkalommal agresszívan meg kell kezdeményezni.

ROGUE

Ez kész csoda! Na ez az igazán nagy találmány: az OG Miracle Rogue amit Kolento tett népszerűvé, és képes rá hogy 26 sebzést toljon ki a semmiből, ha megfelelő kezekben van. Ha jelenleg utálod a dormant kulcsszót, akkor dühöngésben fogsz kitörni az ismételten eltűnő/feltűnő Gadgetzan Auctioneer ábrázatától, ahogyan a Conceal-tól kapott füstbe burkolódzva ólálkodik. Mindeközben a Rogue játékosok feladata, hogy a Shadowstep és Eviscerate lapokat visszatartva táncol a pengeélen, hogy a megfelelő pillanatban maximum erővel csaphasson oda. Tippeljetek Leeroy bent van-e a dekkben?

WARRIOR

Kontrollálni, amíg csak lehetséges, vagy lerohanni az ellent! A hajdani Control Warrior nem volt olyan unalmas match-up mint manapság. A régi szép időkben, a Warrior játékosok Alexstrasza segítségével fárasztották az ellent, hogy Grommash Hellscream számára csak karnyújtásnyira legyen a győzelem. Ehhez a kiváló befejezéshez társul a megszokott folyamatosan tiszta asztal, és a páncélgyűjtögetés.

A control variáció volt a legnépszerűbb Warrior dekk, de Reynad itt is kitett magáért, és készített nekünk egy legend-képes agresszív összeállítást. Ez a megoldás rengeteg korai és midgame fenyegetést tartalmaz mint a Leper Gnome, vagy a Frothing Berserker, de még a Nightblade is kapott helyet. Talán a legfontosabb eleme a dekknek az Arcanite Reaper, ami finishernek kiváló, ha nem sikerül leszedni Acidic Swamp Ooze-zel.

MAGE

A fagyasztó, vagy olykor inkább perzselő Mage egy olyan példája a kasztnak, amit szinte el sem lehet képzelni a mai lapokkal (talán a Mozaki Mage hoz egy hasonló robbanásszerű stílust). Az alap ötlet az, hogy kihúzzuk a játékot amíg csak lehet, mielőtt letesszük Alexstrasza-t, hogy a nevetségesen kevés 15 életen hagyott ellenfélnek még legyen ideje feladni, mielőtt 4-5 spell-lel leszedjük a maradékot. Érthetően ez a variáns nem rúg labdába Control Warrior ellen, mert az olyan sok páncélt vesz fel, de megfelelő kezekben egy igazán bosszantó erőgéppé válik sok más kaszt ellen.

Az agresszív Mágus dekkek keveset látták a létrát, de így is akadt közöttük legend-képes variáns 2014-ben.

DRUID

"Roar & Ramp", az igazi sztár a Midrange Druid is visszatér, az igazán rugalmas 14 sebzéses kombójával potom 9 manáért - Amit konzisztensen fogtok tudni játszani hála a nerf előtti Wild Growth-nak. Korábban a Force of Nature egy 6 manás lap volt, ami 2/2 Treant-okat teremtett charge mechanikával, cserébe viszont a kör végén meghaltak. Gyakran jártak együtt a Savage Roar-ral ami meg minden barátságos karakternek ad +2 sebzést a körre. Tehát a játék célja, hogy a Druid játékos elég sebzést osszon az ellen arcára mielőtt a mérges facsemetéket finisherként használná. Természetesen a sebzés tovább nőhet, ha több lény is van a boardon, így az asztalért folyó harcról szól a korai játékmenet.

Ha inkább pakolnátok meg a dekkedet hatalmas lényekkel, mint Ragnaros the Firelord, és az ellen számára kellemetlenül korán hoznátok játékba, akkor a Ramp Druid a megfelelő választás. Mai szemmel azért belelapakolnánk egy példányt a Force of Nature/Savage Roar kombóból is, biztos ami biztos.

SHAMAN

A remény hal meg utoljára, a Shaman kasztnak már a kezdetekkor is akadtak gondjai. Összerakhattunk egy félig-meddig midrange dekket néhány nagyobb fenyegetéssel a végjátékra, de az overload mechanika nemigen szinergizált megfelelően annó. Ennek eredményeképpen a tempó veszteség a következő körben gyakran a véget jelentette.

Ha ragaszkodnátok ahhoz, hogy Thrall-al lógjatok, ez a midrange dekk lehet a legjobb választás. A lista felépítése arra ösztönöz, hogy apránként őröld fel az ellenfelet, mielőtt egyetlen hatalmas kombóval kivégeznéd: Rockbiter Weapon + Doomhammer vagy [Al'akir the windlord#classic]. Ha úgy érzed más kasztok jobbak a középjátékban, nos, nem tévedsz -noha ez a dekk kivételesen teljesít Warrior ellen."

Noha a cikk is taglalja, hogy akár új receptek is születhetnek, amik korábban nem domináltak, nem árt felkészülni a fenti típusokból, mert bizonyára népszerűek lesznek a létrán.

Vigyázzatok egymásra ezekben a nehéz időkben!

Üdv: Kacsito

Forrás: https://www.pcgamer.com/best-hearthstone-classic-decks/